A Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja a kiskereskedelmi láncoktól, hogy jövő hét elejére jelezzék szándékaikat az infláció megfékezésével kapcsolatban - közölte a tárca. Önkéntes árcsökkentést vár el.
Az elmúlt napokban a bitcoinnal volt tele a befektetésekkel is foglalkozó gazdasági média, Donald Trump megválasztását követően brutális rali indult a kriptodevizák piacán. Léteznek viszont a tőkepiacoknak olyan, jóval kevesebb rivaldafényt kapó szegletei, ahol a kriptóhoz hasonló szárnyalást láthattunk a mögöttünk álló hónapokban, ráadásul ezek az árváltozások (a bitcoinéval ellentétben) kis túlzással szinte mindenki hétköznapjait jelentősen befolyásolhatja. Ma egy olyan ital árupiaci jegyzése került történelmi csúcsra, ami nélkül nagyon sokan nem tudjuk elképzelni a reggeleinket - a rossz hír pedig az, hogy a jövő sem valami fényes. De mi okozza az áremelkedést, mit és mikor tapasztalhatnak mindebből a fogyasztók és mire számíthatunk 2025-ben? Lássuk!
Sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság a magyar állammal szemben a SPAR Magyarország által indított perben. A per tárgya az árstop szabályozás miatt kiszabott bírság volt, amely magasabb árukészletet írt elő az árstop miatti vásárlói roham kielégítése érdekében. Az ítélet a csütörtöki Kormányinfón is szóba került, amelyre reagált is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az eseményről szóló élő tudósításunk itt olvasható. A Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy reakciót.
Három éve először két százalék alá csökkent az éves infláció Németországban: a szövetségi statisztikai hivatal kedden közölt előzetes adatai szerint augusztusban 1,9 százalékos volt a fogyasztói árak átlagos emelkedése az egy évvel korábbihoz képest.
A vártnál nagyobb gyorsulást mutató júliusi inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, illetve az infláció szerkezete továbbra is aggasztó – ilyen megállapításokat fogalmaztak meg az elemzők a KSH által ma reggel közzétett júliusi inflációs adatok, illetve az MNB inflációs alapmutatóinak értékelése során. Úgy látják, hogy az MNB emiatt még inkább óvatos lehet egyelőre a kamatpolitika terén, és akár augusztusban meg is állhat a vágási sorozatban, illetve év végéig legfeljebb 1-2 vágás férhet bele jelen állás szerint. Az alábbiakban a négy elemzői kommentárt abc-sorrendben mutatjuk be.
A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Júliusban kilőtt az addig kötelező akciózásban részt vett termékek ára – derült ki a KSH ma reggel közzétett részletes adataiból.
A szlovák statisztikai hivatal hétfőn közölt adatai szerint júniusban nem változtak a fogyasztói árak havi szinten, így az éves inflációs ráta 2,1%-on állt. Ez az érték megfelel az elemzői várakozásoknak és három éve a legalacsonyabb szintet jelenti.
Júniusban az éves infláció Romániában 4,9 százalékra csökkent – jelentette csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez volt az ötödik egymást követő hónap, amikor lassult a fogyasztói árindex növekedése; májusban még 5,1 százalék volt az éves inflációs ráta.
Júniusban a vártnál nagyobb mértékben mérséklődött az éves infláció Kínában: a nemzeti statisztikai hivatal szerdai jelentése szerint éves alapon a várt 0,4 százalékkal és az előző havi 0,3 százalékkal szemben 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt egy évben az ülőgarnitúrák, konyhaszekrények és étkezőasztalok ára nem mutatott jelentős növekedést. Az infláció hatása ezekre a termékekre minimális volt. A legnépszerűbb IKEA-termékek árait is megvizsgálta cikkében a Pénzcentrum: március óta a legtöbb elem ára változatlan maradt.
Törökországban éves és havi szinten egyaránt lassult az infláció júniusban.
Lengyelországban az elemzők által várt stagnálás helyett nőtt, és március óta a legmagasabb volt az infláció idén júniusban.
Japánban 2,8 százalékra, háromhavi csúcsra nőtt az éves infláció májusban az áprilisi 2,5 százalékról a pénteken ismertetett kormányzati adatok szerint.
Újra legalább két kamatvágást áraznak a piacok az Egyesült Államokban, ami elkezdte gyengíteni a dollárt. Mindez már nagy megkönnyebbülést jelenthet több nagy jegybanknak a világon.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében az áprilisi inflációs adatot elemeztük, amely alapján egy időre vége lehet az árcsökkenés időszakának. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető markoelemzője. A második blokkban arról volt szó, hogy mekkora kamatterhet jelentenek az államnak a lakossági állampapírok és miben érdemes gondolkozni, ha a Prémium Magyar Állampapír kamatát már nem tartjuk elég vonzónak. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
Megnyugtató üzenetet küldött az amerikai elnök Jerome Powell menesztésével kapcsolatban.
Korábban lúzernek nevezte Jerome Powellt.
Harmadszor is indulna elnökként, noha ezt az alkotmány titlja.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
